Így szórakoztak 100 éve a pozsonyiak

Régi pozsonyi történetek
2013 06 21.

Bolhacirkusz, katonazene, léghajó, és az emberek gondolatait kitaláló óriáshölgy. Ilyen és ehhez hasonló programokkal csalogatták a pozsonyiakat 1909-ben a Pozsony-ligetfalvi Tavaszi Ünnepségekre. A Nyugatmagyarországi Híradó egész oldalnyi hirdetéseket közölt a rendezvényről. Valószínűleg így sem sikerült az összes, bemutatásra kerülő attrakciót megemlíteniük. Mindenesetre megtudhatjuk belőlük, mi kellett ahhoz, hogy elődeink 100 évvel ezelőtt jól érezzék magukat egy majálison.

horvath_092%201910

A hirdetések leginkább a világszenzációként beharangozott külföldi mutatványokat részletezték. Az egyik legnagyobb érdeklődésre számot tartó produkció Miss Alice, az emberek gondolatait kitaláló óriáshölgy lehetett. „Miss Alice, a világ legszebb óriáshölgye. A szép svájci nőnek nevezett óriás hölgy egyszersmind a világ legjobb gondolatolvasója. Miss Alice mindent kitalál. Miss Alice a homlok érintésével képes bárkinek a legmélyebb gondolatát eltalálni. Miss Alice akár írott, akár nyomtatott írást olvas el, anélkül, hogy látta volna, és elénekel bárki által gondolt nótát.”

majus30_01

A lap szerint először járt Pozsonyban a bolhacirkusz, a Cirque aux Puces produkciója, 200 idomított bolhával. „Nem humbug vagy csalódás üvegen át. Az összes bolhák arany láncocskára vannak erősítve, úgy hogy a szökés ki van zárva” – figyelmeztet a reklám, amely előkelő családi programként ajánlja a bolhacirkuszt. Ez az attrakció egyébként már nem számított újdonságnak a maga korában, legalábbis az akkori szórakoztatóipar (ha nevezhetjük így) művelői között. A budai és pesti mutatványosok műsorán a források szerint már a reformkorban, vagyis a 19. század első felében is ott voltak a „bolhafékezők”. A műfaj fénykora a 19. század felétől a 20. század 50-es éveiig terjedt, viszont ma is működik még néhány bolhacirkusz (a müncheni Oktoberfesten minden évben látni ilyet). Az idomítás lényege, hogy a rovarokat fénnyel, hővel vagy bizonyos erős illatokkal ösztönzik mozgásra, az ugráló, izgő-mozgó bolhák pedig azt az érzést keltik, mintha tudatosan húznák a rájuk kötött kocsit, vagy játszanának a miniatűr hangszereken.

Nehezebb a dolgunk, ha a Csodaszoba, vagy az elátkozott hinta néven reklámozott produkció mibenlétére szeretnénk fényt deríteni. Az eseményt az újsághirdetés a világ legnagyobb, illúzión alapuló csodájaként emlegeti, amelyet Chicagóban és Antwerpenben is aranyéremmel tüntettek ki. Az elátkozott hintából alighanem sokan valami ijesztő, szellemvasút-féle produkcióra számítanának, a hirdetés „apró betűs” része viszont jelzi, hogy ez valami teljesen más: „Mulatság nagyoknak és kicsiknek egyaránt. Mindenkinek muszáj nevetni”.

Talán kicsit meglepő, hogy idomított vadállatokat nem találunk a Tavaszi ünnepségek kínálatában – ezek inkább (gyakorlatilag már a 18. század végétől) a cirkuszok repertoárjához tartoztak. Másrészt voltak a pozsonyi majálison hagyományos cirkuszi produkciók is, például kétszer fellépett a Binder kötéltáncos család; többek közt biciklis mutatványokat mutattak be 25 méter magas sodronykötélen. Fellépett Domek, a világhírűnek titulált léghajós is.

1909jun5

A Pozsony-ligetfalui Tavaszi Ünnepségekről, mint ahogy a korabeli majálisokról nem hiányozhattak a zenés programok sem. Az újsághirdetésekből kiderül, hogy a ligetfalui majálisokon a cigányzenekarok mellett ott voltak az akkoriban divatos sramlizenekarok, és a katonazenekarok is. 1909 pünkösd vasárnapjára például a következő programot kínálták: „Reggel 9 órakor ünnepies megnyitás a 72. gyalogezred zenekarának, két cigányzenekarnak, egy parasztzenekarnak, egy eredeti wieni Schrammelzene és ének hangversenye.”

horvath_032%201909

A Tavaszi ünnepségek helyszíne természetesen a Városi díszliget (ma Janko Kráľ díszkert, az Aupark mellett), volt. Ezt az akkori lehetőségekhez képest világítással igyekeztek hangulatossá tenni. „Este tündéries az ünnep színhelyének, valamint a Városi díszligeten át vezető utak kivilágítása” – írja a Nyugatmagyarországi Híradó. A rendezvény ideje alatt a dunai átkelést szolgáló propeller éjjel egy óráig közlekedett.

A nyolcnapos rendezvény május 30-tól június 6-ig tartott. A belépő fejenként 40 fillér volt, a 10 éven aluli gyerekeket ingyen beengedték. A jegyeket előre is meg lehetett váltani, például a propeller pénztárában vagy Szeifert József császári és királyi beszállítónál a Halászkapu utcai dohánytőzsdében.

4

Az ünnepségek szervezői, a Rudolf testvérek már az attrakciókat ismertető hirdetésekben jelezték, hogy a program vasárnapi befejezése után is érdemes visszalátogatni a díszkertbe: „A sövények és sodronykerítések hétfőn és kedden az ünnepség színhelyén eladatnak” – olvasható az egyik hirdetés alján, vastagon szedett betűkkel.

P. K.

Támogatóink

Don`t copy text!