;)
IV. Károly király Pozsonyban – Egy nap krónikája írásban, képben és filmen
2014 10 7.
Négy évvel, és három héttel a szarajevói merényletet követően az osztrák császári, és magyar királyi pár – ez utóbbi minőségében – látogatást tett Pozsonyban. 1918. július 16-án már háromszor hullottak le a falevelek a háború kitörése óta, de a magyarországi katonák még mindig nem tértek haza győzelmesen a frontokról.
A rettenetes világháború negyedik évében egy ilyen királyi látogatás az egykori koronázó városban egyfajta hazafiaskodó tüntetéssel volt egyenlő. Ez tükröződött az országos, és a helyi lapok lelkendező tudósításaiban is. A „hadi jótékony célra nagyszabású ünnepet” rendező város ünnepi külsőt öltött a királyi pár látogatására. „Az utcákat mindenütt fenyőlombbal ékes póznák szegélyezték”, a hazafias tüntetés jegyében a póznák tetején „nemzetiszín lobogókat lengetett a szél”. A házak ablakait és erkélyeit színes szőnyegek díszítették. A Mária Terézia szoborral szemben, a koronázó dombon vörös bársonnyal fedett, díszes királyi sátrat állítottak fel, benne két trónszékkel. A sátrat délszaki növények övezték. Két napon keresztül folyamatosan özönlöttek a hazafias látványosságra a magyar főrendek, és a „festői” népviseletbe öltöztetett parasztküldöttségek. Az alaposan megkomponált látványosságsorozatra szervezett módon Pozsonyba utaztatott közönségnek – a díszes népviseletbe öltöztetett szlovák parasztoknak, és a díszmagyarba öltözött főuraknak – a nemzet egységét, és a változatlan háborús hazafias kedvet kellett manifesztálnia a szörnyű háború negyedik esztendejében. E látványos egységet színezték a kirendelt katonák egyenruhái, valamint a pozsonyi jótékonysági egyletek nőtagjainak elegáns ruhakölteményei.
A királyi pár pozsonyi látogatásának egyszerre propaganda és PR szándékát jelezte az a körülmény is, hogy az eseményre Budapestről különvonattal utazó magyar politikusokkal egy vagonnyi újságíró is utazott a fővárosból Pozsonyba. Ez utóbbiakat útközben mint megbízható források, a magyar kormány tagjai bennfentes, hazafias anekdotákkal traktálták. Ezek mind-mind arra futottak ki, hogy az ifjú király mennyire ismeri s szereti a magyarokat, és a magyar nyelvet.
A királyi pár és velük tartó népes küldöttség a Ferenc József gőzhajóval érkezett Orth felől. Dévénynél a vár romjairól fanfárok zengték a magyar himnuszt, míg a parton ünneplőbe öltözött lányok énekelték azt üdvözlésképp. A Duna Gőzhajózási Rt. kikötőjébe déli fél 12-kor kötött ki a IV. Károlyt, és Zita királynét szállító hajó, amelynek fedélzetén Szmrecsányi György kormánybiztos főispán, herceg Windischgrätz Lajos miniszter, Gerstenberg tábornok, pozsonyi katonai parancsnok, valamint a pozsonyi helyőrség tisztjei tisztelegtek a királyi vendégek előtt. Ezt követően a királyi pár és Ottó trónörökös partra szálltak; a k.u.k. (osztrák) díszszázad, és a mellettük álló magyar honvédek előtt elhaladtak, majd kocsiba ülve a koronázási dombhoz hajtottak. Már a kikötőben több ezer pozsonyi leste, és üdvözölte lelkesen királyát.
A feldíszített városba érkező budapesti tudósítóknak is feltűnt a Mária Terézia szobor, és a koronázó domb környékének különlegesen látványosra sikerült díszítése. „A Duna-parton a gyönyörű Mária Terézia szobor körül óriási élet, világvárosi mozgalom. Hatalmas, zöldfenyővel futtatott obeliszkek tetején a korona, oldalán a K és a Z betű, a kikötőben tölgyfüzér-sátor, a koronázó dombon bíbor és aranysátor… Nyüzsgés és izgalom mindenfelé, ma nem maradt senki odahaza.” Itt Kumlik polgármester, és Vermes alispán köszöntötték a királyt a város, és a vármegye nevében. A király válasza, amelyet papírról olvasott fel, így hangzott:
„Őszintén érzett benső örömmel érkeztünk ide Én és a Királyné, hogy Szent István koronájával történt megkoronáztatásom után első ízben látogassuk meg Pozsony szabad királyi várost, amely város hosszú évszázadok dicsőséges korszakain keresztül oly nagy és magasztos szerepet játszott úgy szeretett magyar nemzetem, mint dinasztiám történetében. Örömteli megindultság érzete tölt el e régi koronázó város falai között, hol a dicső nagy királynő, Mária Terézia trónja előtt hangzottal el a hű magyar nemzet fiainak ajkairól az emlékezetes szavak, melyek örök időkre királyhűség és honszeretet lelkes kifejezői maradnak: vitam et sanguinem. E szavak lelkesítik ma is hű magyar nemzetem fiait a reánk kényszerített nagy világküzdelemben, s e szavak hatják ezt az itthon maradt lakosságot is, amely mindent elkövet, hogy megfeszített önfeláldozó munkával, ha nélkülözések árán is, lehetővé tegye ellenállásunkat és kitartson az igazságos béke kivívásáig., amely atyai szívünk leghőbb vágyát képezi.
Pozsony szabad királyi város, mint Nyugatmagyarországnak empóriuma, földrajzi fekvésénél és főleg úgy a megye, mint a város lakosságának derék és ernyedetlen munkásságánál fogva hivatva van arra, hogy szeretett hazánk, Magyarország kulturális és gazdasági, valamint nemzeti irányú fejlődősében nagyra hivatott, hatalmas tényezőként szerepeljen. Midőn hálatelt szívvel a Mindenható jóságos áldását kérjük Pozsony szabad királyi város és Pozsony vármegye derék lakosságára és a Királyné Őfelségével együtt hőn kívánjuk, hogy dicső múltját egy virágzó boldog jövő kövesse, – szíves köszönetet mondok a meleg fogadtatásért és kérem önöket, hogy honatyai üdvözletemet tolmácsolják törvényhatóságaik közönsége előtt.”
A Pressburger Zeitung, és a vezető budapesti bulvárlap, ’Az Est’ tudósítói egyaránt arról számoltak be, hogy valahányszor kiejtette Károly a királyné nevét, az ünneplő tömeg éljenzésbe tört ki.
Ezt követően a küldöttség a Híd utcán, a Kossuth Lajos téren, az Andrássy Gyula úton, majd a Vásár téren keresztül Frigyes főherceg palotájába (Grassalkovich palota) hajtatott. Útközben a járdákat, és a házak ablakait, erkélyeit ellepő tömeg hangos éljenzéssel, valamint lelkes kendőlobogtatással köszöntötte a királyi párt. Károly tisztelgéssel, Zita „kecses fejbólintással” viszonozta a pozsonyiak üdvözléseit. A Pressburger Zeitung egykori híradásából tudható módon szinte zúgott a város a magyar nyelvű „Isten hozta!”-tól és az „Éljen!”-től. A főhercegi palotában először az egyházak képviselői köszöntötték a királyt. Ahogy a korabeli lapokból tudható, Csernoch János hercegprímás, Kapi Béla evangélikus püspök, Németh István református püspök, Schreiber Akiba ortodox főrabbi, és dr. Lichtner Jenő neológ izraelita alelnök járultak felekezeteik képviseletében a király elé.
Az egyházi vezetőket követően a pozsonyi helyőrség parancsnoka, Gerstenberger Frigyes tábornok köszöntette az uralkodót tisztjei társaságában. Ezt követően a nyugat-magyarországi vármegyék (Pozsony, Árva, Moson, Nyitra, Trencsén, Turóc, Vas és Zala), valamint Pozsony és Sopron városok képviselői tisztelegtek a királyi pár előtt. Válaszában a király megismételte a koronázó dombnál tartott beszédének fő gondolatait. A hazafiaskodó szellemű királyi beszédet követően a király fogadta a pozsonyi jogász testületek, az egyetem tanári kara, és a gazdasági szervezetek képviselőit, majd a Szapáry Ilona grófnő vezette „hölgykoszorút” a pozsonyi jótékonysági és humanitárius egyletek, illetve a Vöröskereszt képviseletében. Rövid fogadást (cercle) követően a királyi pár visszatért gőzhajójára, ahol fél 2-kor könnyű ebédet fogyasztott.
Délutáni programjuk is meglehetősen feszes volt. Meglátogatták a koronázási dómot, ahol Kazacsay Árpád kanonok vezette körbe a királyi vendégeket. A dóm megtekintését követően az állami (hadirokkantaknak létesített) ipariskolába ment át a küldöttség, ahol báró Szterényi József miniszter mellett gróf Teleki Pál, a Hadigondozottak Hivatalának vezetője kalauzolta a vendégeket. Az ipariskolából hajtottak át a jótékonysági bazárba, ahol egy külön királyi sátrat is felállítottak. A bazárt a vasúti híd melletti ligetben állították fel. Itt a megye több előkelőségét is bemutatta a királyi párnak Szmrecsányi főispán, illetve a nőket Forgách és Szapáry grófnők. Ezt követően fogadta a királyi pár a majd’ ötven látványos ruházatú párból álló arató küldöttséget, amelynek tagjai Malackából érkeztek. Az aratók hatalmas búzakalászból készített koszorút adtak át a királynénak. Alig délután 5-kor indult vissza Pozsonyból gőzhajóval a királyi küldöttség Orthba.
IV. Károly és Zita királyné, valamint a trónörökös biztonságára, és a városközpont nyugalmára százötven rendőr mellett negyven detektív vigyázott. A különleges készültségre annak ellenére szükség volt, hogy az egykori lapok egymást licitálták túl Pozsony és vidéke dinasztiahűségének, és általános patrióta hangulatának ecsetelésében. Ebben a műfajban minden bizonnyal a népszerű képes hetilap, a Vasárnapi Újság bizonyult az összes sajtótermék közül a győztesnek A királyi pár a pozsonyi ünnepen című tudósításával:
„Egy királyné számára nem lehet szebb és áldásosabb szerep, mint az elhagyottak segítése, a szegények istápolása, a sebek gyógyítása. (…) Zita királynénk (…) nemes buzgalommal vette ki részét ebből az áldásos munkából mindig. Alig volt nagyobb szabású olyan társadalmi mozgalom, mely a háború okozta szenvedések enyhítését célozta, hogy azt ne támogatta volna. E czélból, az alatt a rövid idő alatt is, mióta megkoronázták, többször látogatott el Magyarországba. Többször volt nálunk eddig is, mint Mohács óta bármely elődje… (M)ost ismét körünkben láthattuk őt Pozsonyban, hogy megjelenésével emelje annak az ünnepnek a fényét és sikerét, a mely sok könnyet lesz hivatva felszárítani. A régi koronázó városban ez alkalommal összejött a szomszédos vármegyék színe-java. A közönségnek alkalma nyílt kifejezni szívből jövő hódolatát a királyi pár iránt, viszont pedig a királyi pár megmutathatta újból szeretetét a magyar nemzetnek. A szívek kölcsönös vonzalma találkozott ez ünnepen, azért volt az oly lélekemelő.”
A királyi pár látogatását alig több mint három hónappal követte IV. Károlynak a trónról való lemondása, az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása, a történelmi Magyarország feldarabolása. A királyi család hazafias látogatásának a monarchia hadi sikereire, ahogy a hátország lelkesedésére különösebb hatása már nem lehetett. Ugyanakkor egy dolog miatt IV. Károly, Zita királyné, és Ottó trónörökös 1918. július 16-i pozsonyi gyorsvizitjének máig maradandó értékű helytörténeti haszna lett. Épp a királyi család pozsonyi látogatása alkalmából készült az a majdnem 17 perces filmtudósítás, amelyik az egyik legrégibb (ha épp nem a legrégibb) máig fennmaradt mozgóképes anyag az egykori Pozsonyról. A film fennmaradt kópiáját az első világháborúra megemlékező nagy európai történeti digitális dokumentumközlő projekt, az ún. Europeana keretében tette közzé a londoni hadtörténeti múzeum, az Imperial War Museum a honlapján. A filmen a királyi pár pozsonyi vizitjének protokolláris eseményei mellett/mögött megjelenik az 1918. július Pozsony is. Ezért a film felbecsülhetetlen értékkel bír mind a pozsonyiak, mind a város története iránt érdeklődők számára.
Kende Tamás
Gyüjtemény: Július Cmorej
A pozsonyi királynap című 1918-as film feliratai:
A pozsonyi királynap. A Star filmgyár eredeti felvételei.
A pozsonyi Petőfi szobor
A királyváró Pozsony ősi vára
Mária Terézia szobor szemben a királyi sátorral
A 72. cs. és kir. gyalogezred díszszázada várja a királyi pár és a trónörökös megérkezését
A királyi hajó
A királyi pár, Ottó trónörökös és kíséretük
A díszszázad parancsnoka jelentést tesz a királynak, aki sorra megszólítja a véres harcok kitüntetett hőseit
A királyi pár a Koronázási domb-térre indul
A királyi pár a Koronázási domb-téren lévő királyi sátorba hajtat
Kánya polgármester háza lobogódíszben
A királyi páholy a koronázási domb-téren
Pozsony vármegye és Pozsony város notabilitásai a lakosság hódolatát tolmácsolják a királyi párnak
A küldöttségek távozása a főhercegi palotából
A királyi pár és a trónörökös kíséretükkel Frigyes főherceg palotájából a hajóállomásra mennek
A neológ hitközség tagjai várják a királyi párt
Az izraelita hitközség főrabbija áldást mond a királyi párra
A királyi pár a koronázó Dóm-templom elé ér
A királyi pár meglátogatja a pozsonyi rokkantiskolát
A környék földmívelőnépe búzakoszorút nyújt át a királynak
Főurak és magasrangú tisztek a pozsonyi királyünnepségen
A királyi pár és a trónörökös elutazása
A királyünneplő tömeg utolsó üdvözlete
Vége
Kíváncsi mi újság a Pozsonyi Kifli háza táján?
Támogatóink
Támogassa az értékes dokumentumok, családi fotóalbumok, könyvek, fényképek és képeslapok megmentését, hogy ne vesszen feledésbe a háromnyelvű város, Pozsony atmoszférája.
Egyesületünkbe tagsági kérelem kitöltésével és beküldésével magánszemély vagy szervezet is beléphet.
Hirdessen weboldalunkon!