Dohnányi Ernő (1877–1960) – megemlékezik végre nagy szülöttéről Pozsony?

Híres pozsonyiak
2017 04 30.

Óvárosi sétáimon mindig útba ejtem az egyik legrégebbinek számító Klarissza utcát. Bár a zord macskaköves burkolat miatt sokan nem szeretik, és inkább csak végigrohannak rajta, én éppen ellenkezőleg, városunk egyik leghangulatosabb utcájának tartom. Ennek nem csupán az egykori klarissza kolostor fenséges épülete az oka, hiszen az utca atmoszférájához a keleti oldal kevésbé hivalkodó épületei is hozzájárulnak. Közülük az egyik legfigyelemreméltóbb a 10. szám alatt álló ház, amely valószínűleg a 15. század végén épült, mai alakját azonban csak a 19. század második felében végrehajtott átépítéssel és ráépítéssel nyerte el.

08

A klarissza kolostor a 19. században. Zdroj: http://www.webumenia.sk/dielo/SVK:GMB.A_4752

Bár első ránézésre nem tartogat semmi érdekeset, Pozsony egyik legjelentősebb zenei hagyományokkal rendelkező épületei közé tartozik. Már a 19. század elején ott lakott egy ideig Klein Henrik, a kiváló pedagógus, akinek Erkel Ferenc, a magyar opera megteremtője is tanítványa volt. Itt látogatta meg a megözvegyült Constanze Mozart, amikor 1809-ben Pozsonyban másodszor is férjhez megy. A 19. század második felében pedig a katolikus gimnázium tanára, Dohnányi Frigyes költözött ide.

02

A Dohnányi család: Frigyes, Mária, Ernő és Ottília, 1900. Forrás: http://www.zti.hu/mza-dohnanyi/

Jobb helyet nem is találhatott volna, hiszen a gimnázium abban az időben a szemközti kolostorban működött, így szertára ablakából egyenesen beláthatott a lakásába… Az elismert mennyiségtan-természettan szakos tanár tehetséges gordonkás volt. Csupán azért választotta a tanári szakmát a bizonytalan zenészi pálya helyett, mert neki kellett gondoskodnia fiatalabb testvéreiről, apjuk ugyanis korán elhalt.

03

A katolikus gimnázium épülete 1905 körül. Forrás: Július Cmorej

Fia, Ernő azonban örökölte és teljes mértékben kibontakoztatta tehetségét. Nyáron lesz kereken 140 éve annak, hogy a Klarissza utca 10. szám alatt meglátta a napvilágot. Kora gyermekkorától abban a szerencsében volt része, hogy atyja lakása a pozsonyi házi zenélés egyik központja volt, ahol egymásnak adták a kilincset a zenészek, és gyakran zajlottak kamarakoncertek vagy zenével foglalkozó beszélgetések.

04

Dohnányi Frigyes 1874-ben Liszt Ferenccel együtt zenélt Pozsonyban. Forrás:  Liszt Ferenc és Pozsony, 2012.

A zsenge korától ebben a környezetben nevelkedő művész később maga is elismerte, hogy ez a zenélés gyakorolta a legnagyobb hatást a zongoratechnikájára és a zenei érzékére. De volt még valami, ami ugyancsak sokat formált a fiatal tehetségen. A 19. század 80-as éveiben ugyanis számos jótékonysági hangversenyt adtak Pozsonyban a Hummel-emlékmű javára. Batka János városi levéltáros korának legnagyobb zenészeit hozta városba. Ezek az előadások mély benyomást tettek az akkor 7-8 éves fiúra.

 01

Dohnányi Ernő és testvére, Mária, 1879. Forrás: http://www.zti.hu/mza-dohnanyi/ 

Három koncert különösen megmaradt az emlékezetében. Amikor Eugen d’Albert a Tanácsteremben játszott, a közönség felállva csodálta a zongoraművész felülmúlhatatlan technikáját és virtuozitását. Anton Rubinstejn fellépését a Megyeházán paradox módon nem maga a koncert tette felejthetetlenné a kis Ernő számára, hanem a halhatatlan Liszt Ferenc jelenléte: „Annyit hallottam Lisztről, hogy már a neve is mágikus hatást gyakorolt rám. És most egyszeriben láthatom őt! A terem végéből néztem, ő a színpadtól balra, a fal közelében, a csillár alatt állt. A közönség világosan kivehette magas termetét és éles profilját. Nem tudom már, hogy végig ott állt-e a koncert alatt, de erre a képre a mai napig tisztán emlékszem.” 

 11

Az ifjú Dohnányi

Amikor a Megyeházán Hans von Bülow vezényelte Meiningeni Zenekarát, Dohnányi lelkesen figyelte a karmester és a zenekar közötti összjátékot, látta, miként észlelik és reagálják le a zenészek Bülow minden egyes mozdulatát. Ez annyira lenyűgözte, hogy akkor határozta el: a zongoraművészi pálya mellett egyszer maga is karmester lesz. Ezt a célját teljesítette is, sok éven át volt a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának karnagya.

09

Dohnányi Ernő és a Budapesti Filharmónia, 1928. Forrás: http://www.zti.hu/mza-dohnanyi/ 

Említést érdemel, hogy ebben az időben berlini koncertjein Hans von Bülow, a modern vezénylés úttörője egy másik ígéretes művész, Bruno Walter játékában gyönyörködött, aki az 1897–98-as évadban éppen Pozsonyban indult el a hírnév felé vezető úton… Az említett impulzusok mellett a fiatal Ernő Pozsonyban kapta első zenei leckéit – először édesapjától, majd a Szent Márton-dóm orgonistájától, Forstner Károlytól.

12

Dohnányi a dolgozószobájában Amerikában, 1957. Forrás: http://www.zti.hu/mza-dohnanyi/ 

A katolikus gimnázium tanulójaként az egykori klarissza kolostor épületében került sor első nyilvános fellépéseire, amelyeket a publikum és a zenekritika is meleg fogadtatásban részesített. És amikor eljött a továbblépés ideje, Budapesten folytatta tanulmányait, szülővárosáról azonban akkor sem feledkezett meg, amikor már ő maga is a zenei élet csillagai közé tartozott. A 20. század 30-as éviig rendszeresen lépett fel Pozsonyban, jótékonysági koncerteket is adott. Ugyanazokon a színpadokon játszott, ahol annak idején a példaképeit csodálta, és ez zavarba is ejtette: „Minden alkalommal eszembe jutottak azoknak az óriási, csodálatra méltó művészeknek a koncertjei a gyerekkoromból.”

00

Dohnányi Ernő szülőháza a Klarissza utca 10. alatt.Fotó. Braňo Bibel 

Az azóta eltelt évtizedek alatt azonban Pozsonyból lassan kiveszett Dohnányi kultusza, ami abból is látszik, hogy még csak emléktáblája sincs a városban. Bár szülőháza ablakából gyakran zene szűrődik ki (Agnesa Ferienčíková csemballóművész lakik ott), a ház falán bizony elkelne egy emléktábla. Budapesten ezt már Dohnányi megkapta, sőt utcát is elneveztek róla. Vajon mikor emlékezik meg nagy szülöttéről hasonló módon Pozsony is?

Ján Vyhnánek

Fordította: Böszörményi Péter

Támogatóink

Don`t copy text!