Pozsonyi Kossuth-emlékek

Híres pozsonyiak
2017 03 14.

Az újabb kori magyar történelem meghatározó alakjai közül kétségtelenül Kossuth Lajos vált leginkább kultikus alakká. A Kossuth-kultusz már a politikus életében megjelent, s fokozatosan áthatotta az egész társadalmat. A jelenség első megnyilvánulásai az 1848-as forradalmat megelőző időszakra, a reformkorra tehetők, és jórészt Pozsonyhoz kötődnek.

01

Kossuth Lajos portréja, háttérben a pozsonyi várral. Forrás: http://www.webumenia.sk/dielo/SVK:GMB.C_2313

Kossuth publicisztikai munkássága, politikusi magatartása révén kezdett kialakulni az a személye körüli kultusz, amelyet az ellenzéken belüli kiemelkedő vezető szerepe, majd a polgári átalakulás számos neki tulajdonított intézkedése, többek között a jobbágyfelszabadítás tovább erősített az egyszerű nép körében is.

 

A pozsonyi országgyűléseken

Az éles választási küzdelem Kossuth számára sikerrel járt, így az 1847. november 12-én István nádor által megnyitott országgyűlésen először lehetett jelen szavazati joggal bíró követként.

11

A pozsonyi országház épülete a Mihály utcában.

Nem volt számára új a környezet, hiszen korábban már részt vett a törvényhozás munkájában: az 1825–27-es pozsonyi országgyűlésen báró Révay Ferenc özvegyének és Szentiványi János özvegyének képviselőjeként volt jelen. 1832 végén aztán újra itt találjuk, a távollevő főrendek képviselőjeként, Vécsey Sámuel báró és több más Zemplén vármegyei nemes megbízásából. Ekkor szerkesztette az Országgyűlési Tudósításokat (1836 tavaszáig, a reformországgyűlés berekesztéséig), amelyben a liberális ellenzéknek a társadalmi haladásért és a nemzeti érdekek védelmében vívott harcát népszerűsítette sokszorosított magánlevelek formájában, hogy a cenzúrát elkerülje.

 

A vezérszónok

1847 őszétől ismét Pozsonyban, ebben az akkor még német többségű városban találjuk Kossuth Lajost, immár szavazati joggal bíró választott országgyűlési követként, a liberális ellenzék vezéreként és az alsóház meghatározó alakjaként. Amikor az arisztokrata Széchenyi István értesült Kossuth megbízatásáról, szükségesnek látta, hogy a felsőház helyett maga is az alsóházban képviseltesse magát, és ellensúlyozza a hangadó politikust, aki az arisztokráciával szemben az ellenzéki köznemességet tartotta a változások irányítójának. Kossuth cikkeivel, szónoklataival, személyes beszélgetésekkel a nemesség elé tárta, hogy az udvar megosztó politikájával szemben csak az addigi reformok összekapcsolásával és egyszerre történő megvalósításával érhető el eredmény. Hangoztatta, hogy azonnali, érdemi előrelépés szükséges a jobbágykérdésben. Nagyon logikusan levezette, hogy az örökváltság (a jobbágyfelszabadítás) egyszerre történő megvalósítása csak akkor lehetséges, ha az állam a kárpótlást magára vállalja. Az állam pedig csak akkor bírja el ennek pénzügyi költségeit, ha bevezetik a közteherviselést (a nemesség adókötelezettségét). A közteherviselés viszont csak akkor elfogadható, ha Magyarország pénzügyi önállósága biztosított, vagyis az állam bevételei nem Bécsbe kerülnek. Az okfejtés szerint tehát alkotmányos reformra, azaz felelős kormányra is szükség lesz. A program készen állt, és az 1848-as forradalom az érdemi áttörést is lehetővé tette, amit addig a többségében konzervatív felsőtábla akadályozott.

00

Az alsótábla ülésterme.

A február 24-i párizsi forradalom híre, amely az országgyűlésben, de Bécsben és Pest-Budán is felgyorsította az eseményeket, 1848. március 1-jén ért Pozsonyba. Kossuth gróf Batthyány Lajossal, a főrendi ellenzék vezérével együtt úgy látta, hogy – kihasználva a Habsburg Birodalom megrendült helyzetét – végre kell hajtani a reformprogramot. A korabeli beszámolók szerint Kossuth 1848. március 3-án „roppant számú hallgatóság, fulladásig tömött karzatok előtt, remegő várakozás” közepette kért szót a reformellenzék megbízásából a pozsonyi országgyűlés alsótábláján, amely az egykori Magyar Királyi Kamara palotájában, a jelenlegi Egyetemi Könyvtár főépületében ülésezett. (A főrendek alkotta felsőtábla a Prímási palota Tükörtermében tartotta üléseit.)

07

Az országgyűlés megnyitása a Prímási palota Tükörtermében. Forrás: http://www.webumenia.sk/dielo/SVK:GMB.C_1451

A vitának március 14-én este a bécsi forradalom híre vetett véget. Másnap Pesten kitört a forradalom. A bécsi megmozdulások és a pesti készülődések hírére 14-én azután a felsőtábla is elfogadta Kossuth felirati javaslatát, és határozat született, hogy azt a két tábla száztagú küldöttsége vigye Bécsbe a királynak.

 

A forradalomban

Március 15-én indultak el Pozsonyból a Ferenc Károly és a Béla nevű gőzhajók a magyar országgyűlés küldöttségével, köztük Kossuthtal és Battyhányval, valamint az őket kísérő fiatalsággal. A hajóállomáson már a forradalmi Bécs fogadta a delegációt, majd – némi udvari vonakodás után, főleg a pesti forradalom hírére – a feliratot jóváhagyták.

04

A gőzhajók indulása a pozsonyi kikötőben. Forrás: http://www.webumenia.sk/dielo/SVK:GMB.C_1955 

A Pozsonyba 17-én visszaérkező küldöttséget lelkesen üdvözölte az összegyűlt tömeg. Kossuth Lajos a Zöldfa fogadó (a mai Carlton Szálló keleti része) erkélyéről tartott lelkesítő beszédet, és leendő miniszterelnökként mutatta be a pozsonyi születésű Batthyány Lajost.

„Uraim! Mint a magyar szabadság hírnökei üdvözöljük Magyarhon szabadságának napját. Oly nemzet közepette, mely a szabadság iránti lelkesedés végett semmi ösztönzésre, semmi ingerlésre nem várt – ily népnek közepette, midőn az eseményekben maga az Isten szól, röviden szólok Magyarhon szabad polgáraihoz. – Megjöttünk Bécs falai közül, hol az abszolutizmusnak századokon keresztül tartogatott rendszere összedőlt. Testvéri szeretettel fogadtattunk azon nép által, mely a szabadság kivívásának tettére Pozsony falai közül kapta a biztató szót. A mi közelgésünknek híre Ausztria számára az alkotmány megadásának perce volt. Mi hisszük és reméljük, hogy a szomszéd birodalom népei azon alkotmányt, mely most szóban van, tetté fogják érlelni. Mi minket illet, még nem sok hetek előtt az volt kívánságunk, hogy reformjainkban, törvényeinkben, közigazgatásunkban nem Bécs, hanem Buda felé haladjunk” – hangzott el többek között Kossuthtól.

03

1848-ban kiadott emléklap a küldöttség portréival. Forrás: http://www.webumenia.sk/dielo/SVK:GMB.C_8439

Az elkövetkező napokban, hetekben a törvényes forradalom helyszíne az újból az Országháznak nevezett alsótábla ülésterme lett. Március 18-a és április 7-e között megalkották és elfogadták az új, polgári Magyarországot létrehozó törvényeket, s ezzel Kossuth életének pozsonyi epizódjai is lezárulnak.

 

Cegléden a Zöldfa fogadó erkélydarabjai

A Zöldfa vendégfogadó története még a 18. század végére nyúlik vissza, és a 19. század első felében kerül fokozatosan a Palugyay család tulajdonába. Először az éttermi, majd a szállodai rész is. Jó nevű helynek számított, sok híresség fordult meg benne, többek között Kossuth Lajos is, aki gyakran fogyasztotta itt kedvenc ételét, a rostélyost, és időnként meg is szállt. Leggyakrabban azonban a Nyerges és a Zöldszoba utca sarkán álló Zöldszobaházban lakott pozsonyi tartózkodásai idején.

15

Kossuth Lajos a Zöldszobaházban lakott. Forráshttp://fortepan.hu

 

10

Vendégfogadó a Zöld Fához, a „Kossuth-erkéllyel“.  

A Zöldfához fűződik azonban a magyar történelem egyik legfényesebb momentuma, amikor is a fogadó erkélyéről 1848. március 17-én elmondta híres beszédét. A fogadó helyén 1928 és 1930 között épült fel a Carlton Szálló, s ekkor sikerült Magyarországra menekíteni a legendás erkély épített (kő)darabjait, amelyeket Cegléden 1996 óta a Református nagytemplom kertjében lehet megtekinteni.

 

A Kossuth-kifli csak legenda?

Történészek megállapításai szerint a Kossuth Lajos nevével jegyzett ételek kötődése a politikushoz szinte kivétel nélkül a fantázia szüleménye. Lehet, hogy épp a Kossuth-kifli lenne kivétel?

Valószínű, hogy városi legenda csupán. Erre utal az alábbi történet is. E szerint Kossuth a pozsonyi országgyűlés idején szívesen fogyasztott süteményt Palugyay Jakab Zöldfához címzett vendéglőjében. Palugyay Pozsony legismertebb vendéglőse volt, csak úgy emlegették: „a pozsonyi Gundel”.

13

Kozics Ede pozsonyi fotográfus fényképe Palugyay Jakabról. 

A diós és mákos töltelékű pozsonyi kifli a képviselők kedvelt csemegéje volt már az 1840-es évek elejétől. Kossuth állítólag a mandulás töltelékű változatot szerette a legjobban, más források szerint a mandulával leszórt pozsonyi kiflit. Palugyay csak 1848-ban nevezte el ezt a süteményét Kossuth-kiflinek. Tény viszont, hogy a ma ismert változata teljesen eltér a pozsonyi kiflitől, már abban is, hogy az előbbit kelt tésztából készítik, míg a Kossuth-kiflit nem.

†D. Kovács József

 

Támogatóink

Don`t copy text!