Augusztusban volt pontosan 100 éve annak, hogy egy orgyilkos véget vetett a pozsonyi kulturális és egyházi élet ismert alakja, Móczik József Felicián páter életének.

A selmecbányai születésű ifjút 1893-ban szentelték pappá a ferences rendben. Malacka (Malacky) és Budapest után végül Pozsonyban állapodott meg, és művészi tehetsége is itt teljesedett ki. A festészet és a zene egyaránt érdekelte. Kiváló orgonistaként felkarolta és elindította pályáján a város tehetséges szülöttjét, a később világhírű zeneszerzővé lett Franz Schmidtet. A 20. század elején fiúénekkart alapított Pozsonyban, amely csakhamar Magyarország legkiválóbb fiúkórusává fejlődött, még a híres Bécsi Fiúkórussal is fel tudta venni a versenyt, és a római Szent Péter-bazilikában is fellépett. A nézőtéren maga X. Piusz pápa is jelen volt, aki elragadtatással jelentette ki, hogy még a Sixtus-kápolna kórusát is felülmúlták. Felicián egykori tanítványa, a már világhírű Franz Schmidt jótékonysági hangversenyt adott Pozsonyban a fiúkórussal, hogy kifejezze háláját volt tanítójának. Felicián páter csillaga azonban még magasabbra ívelt: a ferences kolostor javalatára Frigyes főherceg udvari lekésze (Hauspriest) és gyermekeinek nevelője lett. Új feladatai ellátásához beköltözött a Grassalkovich-palota épületegyüttesének egyik lakásába (külön érdekesség, hogy ugyanebben az időben zenetanárként a palotában tevékenykedett Charles Foerster zongoraművész is, akivel korábbi számainkban foglalkoztunk).

03

Felicián páter és énekkara. Forrás: a Szlovák Nemzeti Múzeum Zenei Múzeumának levéltára

De elérkezett a végzetes nap... 1917. augusztus 16-án reggel hét órakor a páter a Postapalota felől az Orsolya-rendi templom felé lépdelt, hogy misét tartson. A kihalt Orsolya utcán (Uršulínska) csak a templom kapuja előtt álldogált egy alak, id. Schönhofer Antal egykori orgonaépítő. Nem tudhatjuk, felismerte-e Felicián a fenyegető veszélyt, a 67 éves nyugdíjas ugyanis régi haragosa volt. Schönhofer mellette termett, és botjával háromszor rácsapott. A jó erőnlétéről ismert páter ösztönösen hárította az ütéseket. Ez annyira felbőszítette Schönhofert, hogy a tőrben (Stilletstock) végződő sétabottal hasba szúrta Feliciánt. A penge a negyedik és az ötödik borda között, 10 cm mélyen hatolt a hasüregbe, átvágott egy ütőeret, és kárt tett a májban. A történteknek tanúja volt egy piacra siető asszony, aki rémülete ellenére megőrizte lélekjelenlétét, és riasztott egy közelben álló katonát, de az csak megvonta a vállát. A páter véresen támolygott be a sekrestyébe, ezekkel a szavakkal: „Ma nem tartok misét, kérem, hívjanak gyorsan orvost! Schönhofer megszúrt.” Még volt annyi ereje, hogy eljusson az irgalmasok kórházába, a Postapalotán túlra, ahol Mihálik Benedek barát elsősegélyt nyújtott neki. Fél kilenckor átszállították az állami kórház sebészeti osztályára (az akkori Erzsébet, a mai Mickiewicz utcába), és dr. Bakay Lajos megoperálta. Sikerült eltávolítani a vért a hasüregből és stabilizálni a beteg állapotát. 

00

Az Orsolya utca a 20. század elején. Itt gyilkolták meg 1917-ben Felicián pátert.

Id. Schönhofer Antal nem titkolta tettét: a merénylet után két és fél órával megjelent a rendőrségen, és arról érdeklődött, hogy tettek-e már ellene bűncselekmény miatt feljelentést. Mivel Hunkovics István nyomozóhoz még nem jutott el a hír, az öregember hazaindult, a legocsmányabb szitkokat szórva Feliciánra. Néhány perc elteltével azonban már más volt a helyzet – a kórháztól kapott értesítés után a rendőrök elindultak a Pálffy utca (Vazovova) 5. sz. alá. Itt lakott a családjától külön élő Schönhofer, innen járt dolgozni a Grüneberg-féle kefegyárba, hogy kiegészítse nyugdíját. Tettét kertelés nélkül beismerte, és a házkutatás során a véres tőr is előkerült. Vallomásában elmondta, hogy a pátert hajdanán hírbe hozták az ő lányával, amivel beszennyezte a család hírnevét (a dolog nem nyert bizonyítást), és ezzel az orgonákkal foglalkozó vállalkozásának is kárt okozott. Ráadásul Felicián állítólag rossz értékelést adott a Kék templom számára készített orgonájára (ezt az állítást nem sikerült a korabeli források alapján alátámasztanom – J. V. megj.). Kettejük egy 21 évvel ezelőtti viszálya is napvilágra került, amikor Schönhofer egy papot, Felicián barátját pocskondiázta, és ezért a páter megrótta. A gyilkos egyes feltételezések szerint elmebetegségben, talán skizofréniában szenvedett.

01

Felicián páter. Rigele Alajos linómetszete. Forrás: Szlovák Nemzeti Galéria

https://www.webumenia.sk/dielo/SVK:SNG.G_12662

Felicián páter az orvosok minden erőfeszítése ellenére belehalt sérüléseibe. Augusztus 18-án délelőtt fél tízkor a kórházi ágyán szívelégtelenséget kapott, és fél kettő előtt tíz perccel elhunyt. Döbbent tömeg kísérte utolsó útjára, a Szent András-temetőbe, ahol ma is látható a sírja. Schönhofer sem sokkal élte túl. Egészségi állapotának gyors romlása miatt átszállították a budapesti rabkórházba, ahol 1918. január 4-én meghalt.

333

Felicián páter emléktáblája

A tragikus események végére Felicián páter emléktáblájának 1923. május 6-i leleplezése tett pontot. Az Orsolya-rendi templomban elhelyezett márványtáblát a páter tisztelői, barátai és dikájai kezdeményezésére Rigele Alajos készítette az összetört Mária Terézia-emlékmű darabjaiból. Az emléktábla a templom falában ma is mementóként figyelmeztet arra, hogy milyen könnyen és gyorsan vehet fordulatot az ember sorsa. 

Ján Vyhnánek

Fordította: Böszörményi Péter