És ott is marad két hétig! Október 11-én délután ugyanis ünnepélyesen megnyílt az ideiglenes kültéri kiállítás, amely a jelentős szobrászművésznek, Pozsony egykori szülöttének életművét magyar és szlovák nyelven mutatja be, és amelyet a Vajanský rakparton sétálva 2018. október 25-ig bárki szabadon megtekinthet, a nap 24 órájában.

A 16.30-ra hirdetett megnyitó előtt már jócskán érkeztek érdeklődők a Vajanský rakpartra, az információs panelek (30 darab) ugyanis már készen várták őket. Fadrusz János, a 19-20. század fordulójának egyik legünnepeltebb magyar szobrászművésze 160 éve született, és 115 éve halt meg – elsősorban ez a két évforduló hívta életre a kiállítás ötletét, mondta az eseményt megnyitó Korpás Árpád, a Pozsonyi Kifli Polgári Társulás alelnöke.

06

Radoslav Števčík, Pozsony-Óváros polgármestere, Iveta Plšeková, a főpolgármester helyettese és Hornyák István idegenvezető, újságíró Fadrusz pozsonyi örökségét méltatták, kitérve a politikai változásoknak áldozatul esett Mária-Terézia szoborcsoportra, amely Fadruszt a maga korában a magyar művészeti elitbe emelte, és amely a századforduló éveiben Pozsony legtöbbet fényképezett látványossága volt. Ján Vyhnánek várostörténész, a Pozsonyi Kifli PT alelnöke Fadrusz példáján keresztül rámutatott, milyen hasznos és gyümölcsöző, ha egy város vezetése felkarolja a helyi tehetségeket, illetve támogatja a művészetet, mert az hosszú távon magának a városnak is sokszorosan megtérül. Emlékeztetett, hogy a fiatal Fadrusz Jánosban az egykori pozsonyi főlevéltáros és művészetpártoló Batka János látta meg elsőként a tehetséget, és egyengette útját.

03

A megnyitó hivatalosabbik része ezzel le is zárult, a jelenlevők ezután rekordidő alatt szétkapkodták a nagy kosár mákos és diós pozsonyi kiflit, amit a FantastiCo cég készített. Ezután a sajtó munkatársai hívták kameráik vagy mikrofonjaik elé a vendégeket és a kiállítás szervezőit.

A két héten át megtekinthető tárlat szövegeit Hornyák István, Július Cmorej és Ján Vyhnánek várostörténészek készítették, a képzőművészi kivitelezés pedig Szabó Réka munkája. A projekt koordinátora Bolemant Éva, a Pozsonyi Kifli elnöke, kiállításrendezője pedig ifj.Papp Sándor, az egyesület alapítója.

02

A rakpartnak ezen a szakaszán egyébként is élénk a forgalom – a megnyitó alatt érdekes volt megfigyelni, ahogy az elhaladók, gyalogosok vagy kerékpárosok szinte belebotlanak az információs panelekbe, és akarva-akaratlanul is megtudnak valamit Fadrusz Jánosról. Pozsonyban ugyanis jelenleg már nem sok kültéri alkotás őrzi a művész emlékét, hiszen a Mária Terézia-szoborcsoportot a csehszlovák légiók katonái 1921-ben szétzúzták és elszállították, Fadrusznak a rakparton 1912-ben felállított mellszobrát, Pfliegler János alkotását pedig 1945 után távolították el helyéről (ez utóbbi még megvan, és a Pozsonyi Városi Galéria gyűjteményében található). Fadrusz máig létező, legismertebb alkotása a kolozsvári Fő téren található Mátyás király-emlékmű, amely 1902-ben került a térre, és amelynek bronz lovasszobor része már az 1900-as párizsi világkiállításon aranyérmet nyert.

05

A most elhelyezett panelek közül a leglátványosabb talán az, mely a Fadrusz egykori rakparti mellszobrának helyén magát a mellszobrot eleveníti fel. A másik pedig (és ez a rakparton elhaladó autók vezetőinek is könnyen szemet szúr), amelyiken a magát meztelenül keresztre feszíttető Fadrusz életnagyságú képe látható. De miért feszíttette magát keresztre a fiatal szobrász? Például ezt is megtudhatjuk, ha a tárlatra ellátogatunk.

Pozsony Kifli

Fotó: Braňo Bibel