;)
Reflexiók Demmel József Štúr-monográfiájáról
2016 01 9.
Demmel József történész A szlovák nemzet születése. Ľudovít Štúr és a szlovák társadalom a 19. századi Magyarországon (Kalligram, 2011; szlovák fordításban Kalligram, 2015) című kötetét mint olvasmányt a legkiválóbb jelzőkkel illethetjük: izgalmas, magával ragadó, sőt kalandos.
Štúr-életrajzot írni ma egy szlovák történésztől is bátor tett lenne. Demmel világosan leszögezi, hogy a kötet életrajzi tanulmányok gyűjteménye. Ľudovít Štúr életének és munkásságának kétféle történelmi narratívája van: egy szlovák és egy magyar. Szlovák szempontból Štúr a modern történelem kulcsfigurája, az irodalmi nyelv kodifikátora, a szlovákok emancipációs és modernizációs programjának megalkotója. A magyar történelmi diskurzus ezzel szemben nemegyszer olyan egyszerűsítő kifejezésekhez nyúl, mint a pánszlávizmus, a lázítás és a hazaárulás. Ahhoz, hogy valaki ebbe a folyóba lépjen, a bátorság mellett elsősorban a források alapos ismeretére és új metodikai megközelítésre van szüksége.
A szerző a forrásokkal végzett módszertani munka olyan alternatíváját választotta („mikrohisztoriográfia”), amely lehetővé tette számára, hogy kilépjen az értékelés etnikai kereteiből, szakítson az adatok lineáris megközelítésével és lemondjon Štúr életének kronológiai rendezéséről. Cselekedeteit nem a nemzeti panteonban elért eredmények fényében értékeli, hanem a társadalmi szerepekből és pozíciókból kiindulva, a társadalmi realitás és az életút belső logikája keretében kísérli meg felvázolni a munkásságát. Azt azonban maga szerző is elismeri, hogy módszere első látásra a töredezettség érzetét keltheti. A mű foglalkozik egyebek között Štúr recepciójával a szlovák és a magyar történetírásban, a Štúr család társadalmi stratégiáival, az evangélikus közösség összefogó erejével, Štúr pályaválasztási elképzeléseivel és bevételi lehetőségeivel, továbbá a szlovák anyanyelvű nemességhez fűződő bonyolult viszonnyal, a Tatrín egyesület működésével, a Slovenské národné noviny című lap közéleti szerepével, valamint Štúr részvételével az 1848-as harcokban és életének utolsó, modori éveivel. Valamennyi témára jellemző a források rétegezettsége (szlovák és magyar oldalról egyaránt), gondos elemzésük és a szerző összefoglaló következtetései Ľudovít Štúr küldetésének, a szlovák nemzeti társadalom kialakításának szempontjából. Ez a fajta tagolás egyúttal számos altémára is rávilágít, különösen érdekes lehet az olvasó számára például az, hogy a tárgyalt korban milyen volt egy magántanító munkája és társadalmi helyzete, a kliens-patrónus kapcsolat (Štúr kontra Zay Károly), de a többes identitással és a szlovák nemzeti mozgalom központjának lehetséges előfeltételeivel kapcsolatos elmélkedések is. A szerző bizonyos következtetéseivel természetesen vitába lehet szállni, ehhez azonban az szükséges, hogy az ember – ahogyan a szerző is tette – belemerüljön a források és a szakirodalom tömkelegébe, eligazodjon benne, majd releváns választ adjon.
Demmelnek nem áll szándékában Ľudovít Štúr deheroizálása, tisztában van a szlovák oldalon kialakított kánon erejével. Történelmi kutatásával a közkeletű mítoszok és klisék átértékelésére biztatja az olvasót. Olyan személyiségként ábrázolja Štúrt, aki korának kontextusában a nyelv, intézmények és a nemzeti identitás kialakítása által szavakkal és tettekkel is határozottan artikulálta a szlovák nemzeti közösség igényeit. Gazdagító és sok szempontból inspiráló szemléletmódjával átfogó képet fest Ľudovít Štúrról mint emberről.
Elena Kurincová
Fordította: Böszörményi Péter
Kíváncsi mi újság a Pozsonyi Kifli háza táján?
Ajánljuk
Támogatóink
Eseménynaptár
Támogassa az értékes dokumentumok, családi fotóalbumok, könyvek, fényképek és képeslapok megmentését, hogy ne vesszen feledésbe a háromnyelvű város, Pozsony atmoszférája.
Egyesületünkbe tagsági kérelem kitöltésével és beküldésével magánszemély vagy szervezet is beléphet.
Hirdessen weboldalunkon!