Társszervező: Pozsonyi Városi Múzeum

Vendég: Ivor Švihran, az M_P_ BA pozsonyi és Pozsony környéki honismereti vezetője

Eseménysorozat: Séta a régi Pozsonyban

Az előadás nyelve: szlovák

Belépő: 2,- €, a Pozsonyi Kifli Pt. tagjai számára ingyenes

 

Pozsony, Pressburg, Prešporok, Wilsonstadt, Wilson-város, Wilsonovo mesto, Prešpurk, Bratislav és Bratislava. 1918 és 1919 fordulójának rövid, de annál viharosabb időszakában ezt a kilenc nevet mind viselte városunk.

1918 nyugodt pozsonyi júniusának a Vízi kaszárnyában kirobbant, két kivégzésbe torkolló lázadás vetett véget, mintegy előrejelezve az események követhetetlenül gyors folyamatát a háború végén, amikor Magyarország régi koronázó- és fővárosának egyik évről a másikra Szlovákia fővárosává kellett válnia egy újdonsült országban. A város német, magyar és szlovák nemzetiségű lakossága ősszel már a legkülönbözőbb forgatókönyvekre készült a város Magyarországon maradásától a létrejövő Csehszlovákiához csatolásán keresztül egészen egy semleges Duna menti városállam megalapításáig.

Az események igazán december végén vettek visszafordíthatatlan fordulatot, Pozsony pedig 1919 beköszöntével a Csehszlovák Köztársaság része lett, amellyel szemben komoly bizalmatlanság uralkodott a városban. A drámai időszak kicsúcsosodását az 1919 februári tragikus „véres szerda” jelentette, amikor a tömegbe lőttek. A hatalomátvételhez hozzátartozott egy fontos aktus, a város átnevezése, valamint Ligetfalu (Petržalka) bekebelezése.

Mi történt Pozsonyban ebben a zavaros időszakban 1919 augusztusáig? Hogyan zajlottak a tárgyalások a határokról, és milyen volt a város egyes nemzetiségeinek hozzáállása az új államhoz? Melyek a mai napig traumát jelentő események? Az érdeklődők a turócszentmártoni nyilatkozat 100. évfordulóján átfogó képet kaphatnak arról, hogyan lett Pozsony Csehszlovákia része.

00